2004

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek

Évek: 1999 – 2000 – 2001 – 2002 – 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009

• A technológia nemzetközi éve
• A rizs nemzetközi éve (ENSZ)
• Az oktatás és sport nemzetközi éve
• A rabszolga-kereskedelemről és annak eltörléséről való megemlékezés nemzetközi éve (UNESCO)

[szerkesztés] Események

• január 1.
  • Írország átveszi az Európa Tanács elnökségi posztját Olaszországtól;
  • Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO főtitkára;
• január 2. – Számos British Airways repülőjáratot törölnek biztonsági okokból;
• január 3. – A NASA MER-A (Spirit) szondája landol a Marson;
• január 20. - Németországban átadják a Weser-alagutat.
• február 3. – A KDE 3.2 és a KDevelop 3. kiadása;
• március 29. – A NATO bővülése 7 új tagállammal: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia;
• május 1. – Az Európai Unió bővülése 10 tagállammal: Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Málta és Ciprus;
• május 2. – Leszek Miller lengyel kormányfő lemondása; ideiglenes kormányfő Marek Belka
• június 9. - Váratlan és pusztitó erejü vihar söpör végig Budapesten és az ország egyes részein. Egy 29 éves fiatalember életét veszti egy rázuhanó konténer miatt.
• június 17. – Megjelenik az első „bluetooth”-on keresztül terjedő mobiltelefonra írt vírus;
• július 1.
  • Hollandia átveszi az Európa Tanács elnökségi posztját Írországtól;
  • A Cassini-Huygens űrszonda sikeresen pályára áll a Szaturnusz körül, majd megkezdi a gyűrűs bolygó és 31 ismert holdja négy évig tartó tanulmányozását;
  • Horst Köhler Németország köztársasági elnöke (elődje Johannes Rau);
• július 19. – Csehországban Stanislav Gross alakít kormányt;
• augusztus 13. – augusztus 29. – A 2004. évi nyári olimpiai játékok Athénban;
• augusztus 22. – ellopják Edvard Munch 'Sikoly' című művét (1893) az osloi Munch Múzeumból.
• szeptember 1. – Megkezdődik a beszláni tragédia. Terroristák megszállták a beszláni iskolát évnyitó napján, a túszaikat a tornaterembe terelték. A beszláni iskola elfoglalása, majd a túszok kiszabadítása több mint 330 halálos áldozatot követelt, többségük gyerek volt
• szeptember 29.
  • Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök.
  • Bihácstól mintegy 15 km.-re, a Magyar Honvédség 5 tonnás tehergépkocsija egy kanyarban kisodródik az útról; a teherautót vezető magyar katona meghal, társa megsérül. A balesetet a gépjármű vezető figyelmetlensége idézi elő.
• október 3. – II. János Pál pápa boldoggá avatja IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt;
• október 15. – Lengyelország új kormányfője Marek Belka addigi ideiglenes kormányfő;
• október 28. – Teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországon is látható;

A karácsonyi cunami

• október 29. – A Ringier Kiadó Kft. bejelenti, hogy megszűnik a Magyar Hírlap nevű napilap;
• november 1. – José Durão Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke.
• november 2. – George W. Bush elnök ismételt megválasztása az Amerikai Egyesült Államokban.
• november 3. – A Magyar Honvédség állományából leszerel az utolsó sorkatona, ezzel megszűnik a sorkatonai szolgálat Magyarországon.
• november 11. – Jasszer Arafat halála után Mahmúd Abbász lesz a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke
• november 15. – Colin Powell lemondása, utódja Condoleezza Rice
• november 18. – Az Európai Bizottság elnöki székét Romano Proditól José Manuel Durão Barroso veszi át.
• november 21. – Viktor Janukovics nyerte az ukrajnai elnökválasztást a hivatalos eredmények szerint; a csalást emlegető ellenzék utcára vitte narancssárgába öltözött híveit.
• november 22. – Hivatalba lép az Európai Bizottság, más néven a Barroso-bizottság.
• november 28. – A megismétel ukrajnai választáson Viktor Juscsenko diadalmaskodott.
• december 2. – Lettországban Aigars Kalvītis veszi át a kormány irányítását.
• december 5. – Eredménytelen népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárságról és az egészségügy privatizációjáról;
• december 12. – Traian Băsescu nyeri az elnökválasztás második fordulóját Romániában.
• december 26. – a „Karácsonyi szökőár” (cunami, vagy tsunami) Ázsia dél-keleti részén, több mint 200000 halott és eltűnt (köztük turisták a világ 10–15 országából), felbecsülhetetlen anyagi kár. A pusztítás központja a szumátrai Aceh tartomány, az érintett országok: India, Banglades, Srí Lanka, Mianmar, Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Szomália és Tanzánia.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 2004 a filmművészetben

[szerkesztés] 2004 a tudományban

[szerkesztés] 2004 az irodalomban

[szerkesztés] 2004 a zenében

• Aerosmith: Honkin' on Bobo
• Agnetha Fältskog: My Colouring Book
• Anastacia: Anastacia
• Avril Lavigne: Under My Skin
• Brandy: Afrodisiac
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: A véletlen szavai
• Cseh Tamás, Másik János, Bereményi Géza: Az igazi levél nővéremnek
• Eichinger Tibor–Stefan Varga: West and East
• Green Day: American Idiot
• Janet Jackson: Damita Jo
• Jem: Finally Woken
• Novák János–Cseh Tamás: Ady (megzenésített versei)
• Papa Roach: Getting Away with Murder
• Pearl Jam: Live at Benaroya Hall és Rearviewmirror: Greatest Hits 1991-2003
• Queen: Queen on Fire – Live at the Bowl
• Rammstein: Reise Reise
• Sweetbox: After the Lights
• Thalía: Greatest Hits (EMI); Grandes éxitos (Fonovisa/Univision)
• Westlife: Allow Us to Be Frank
• Slipknot: Vol.3:The Sublimital Verses
• Nightwish: Once, Nemo, Wish I Had An Angel, Kuolema Tekee Tait elijan

[szerkesztés] 2004 a sportban

[szerkesztés] 2004 a televízióban

• május 12. és május 15. – Eurovíziós Dalfesztivál 2004.

[szerkesztés] 2004 a jogalkotásban

[szerkesztés] 2004 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

[szerkesztés] Halálozások

• január 7. – Tardos Tibor, író (* 1918)
• január 24. – Kristó Gyula, történész, akadémikus (* 1939)
• január 25. – Fehér Miklós, magyar labdarúgó (* 1979)
• február 11. – Ryszard Kukliński a Lengyel Néphadsereg ezredese volt, aki 1971–1981 között az Amerikai Egyesült Államok javára kémkedett a Varsói Szerződésről, ezzel a CIA legfontosabb informátora volt a keleti blokkban (* 1930)
• február 25. – Borisz Trajkovszki, macedón elnök (repülőgépszerencsétlenség áldozata lett)
• március 13. – Franz König, bécsi bíboros érsek
• március 20. – Julianna holland királynő (* 1909)
• március 22. – Ahmed Jaszin sejk, Hamasz vezető, (meggyilkolták)
• március 29. – Peter Ustinov, angol filmszínész
• március 30. – Toma András, az utolsó magyar hadifogoly (* 1925)
• április 2. – Isépy Tamás, országgyűlési képviselő
• április 3. – József Etelka, József Attila költő nővére (* 1903)
• április 8. – Bényi László, festőművész, művészeti szakíró (* 1909)
• április 8. – Zórád Ernő, magyar grafikus, festő, képregény-rajzoló (* 1911)
• május 9. – Ahmad Kadirov, csecsen elnök Groznijban a Győzelem Napja ünneplése során robbantásos merénylet áldozata lett
• május 9. – Sebő Ödön főhadnagy (* 1920)
• május 16. – Rökk Marika, színésznő, táncosnő, és énekesnő (* 1913)
• május 28. – Umberto Agnelli, a FIAT elnöke
• június 5. – Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke (* 1911)
• június 10. – Ray Charles, amerikai soulénekes (* 1930)
• június 28. – Horvai István, kétszeres Kossuth-díjas rendező (* 1922)
• július 1. – Marlon Brando, Oscar-díjas amerikai színész (* 1924)
• július 4. – Nino Manfredi, olasz filmszínész
• július 6. – Thomas Klestil, osztrák szövetségi elnök, államfő (* 1932)
• július 6. – Tóvári Tóth István festőművész (* 1909)
• július 14. – Tadeusz Sołtyk, lengyel mérnök, repülőgép-tervező (* 1909)
• július 19. – Fonyó József, Jászai Mari- és Aase-díjas színész (* 1934)
• július 26. – Serge Reggiani, olasz filmszínész
• július 29. – Erki Edit, szerkesztő, újságíró, rádiós
• augusztus 2. – Berényi Ferenc, festőművész (* 1927)
• augusztus 3. – Henri Cartier-Bresson fotóművész (* 1908)
• augusztus 9. – Nehéz-Posony István, ügyvéd, publicista
• augusztus 14. – Czesław Miłosz, Nobel-díjas lengyel költő (* 1911)
• augusztus 18. – Lukin László, tanár, karnagy, zenei műfordító (* 1926)
• augusztus 21. – Böszörményi Géza, filmrendező, forgatókönyvíró (* 1924)
• augusztus 26. – Laura Branigan, amerikai énekesnő (* 1957)
• augusztus 27. – Majláth Mária színésznő (* 1916)
• szeptember 6. – Szerencsi Éva, színművésznő (* 1952)
• szeptember 15. – Széchy Tamás, úszóedző
• szeptember 19. – Bogsch Árpád, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) magyar származású nyugalmazott főigazgatója (* 1919)
• szeptember 25. – Dunai Imre, gazdaságpolitikus (* 1939)
• szeptember 26. – Kabos László, színész (* 1923)
• szeptember 28. – Ruha István, hegedűművész (* 1931)
• október 10. – Christopher Reeve, színész, egykori Superman (* 1952)
• november 8. – Vavrinecz Béla, magyar zeneszerző, karmester, zenei vezető (* 1925)
• november 11. – Jasszer Arafat, palesztin vezető (* 1929) (* 1923)
• november 13. – Ol' Dirty Bastard, hip-hop énekes, a Wu Tang Clan tagja
• november 20. – Pócsik Dénes, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1940)
• november 24. – Arthur Hailey, kanadai író (* 1920)
• november 26. – Philippe de Broca, francia filmrendező (* 1933)
• november 28. – Bubik István, színművész (* 1958)
• december 22. – Zsolnai Hédi magyar táncdalénekesnő, színésznő (* 1924)
• december 27. – Bessenyei Ferenc, színművész (* 1919)
• december 28. – Susan Sontag, író (* 1933)

[szerkesztés] Nobel-díjak